A tészta elkészítése

A lisztet, a cukrot, a margarint, a tojást, a reszelt citromhéjat, a sót és a sütőport egy tálba tesszük. Annyi tejfölt adunk hozzá, hogy jól formázható, gyúrható tésztát kapjunk.

A tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk egy 25×35 cm-es téglalappá, majd belehelyezzük az 1 evőkanál margarinnal kikent 25×35 cm-es tepsibe. A tészta tetejét villával több helyen megszurkáljuk.

Előmelegített 180 fokos sütőben 20 percig elősütjük.

A túrótöltelék elkészítése

A túrót, a tejfölt, a 4 tojás sárgáját, a cukrot, a vaníliás cukrot, a sót, a lisztet és a búzadarát egy tálba tesszük, majd alaposan összekeverjük. Hozzáadjuk a mazsolát is.

Az elkészült túrós masszát az elősütött tészta tetejére simítjuk, majd a süteményt visszatesszük a 180 fokos sütőbe, és további 20 percig sütjük.

A hab és a rácsozás

A 4 tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd hozzáadjuk a citromlevet is.

A habot habzsákba vagy egy nylon zacskóba töltjük, amelynek levágjuk a sarkát. A sütemény tetejét rács mintában berácsozzuk a tojáshabbal.

A rácsok közé sárgabaracklekvárt csepegtetünk.

A hab szárítása

A süteményt 50-60 fokos sütőbe tesszük, és körülbelül 1 órán át szárítjuk, amíg a hab megszilárdul.

Amikor a sütemény langyosra hűlt, szeletekre vágva tálaljuk.

Tipp

A tészta összeállításánál hideg margarinnal dolgozzunk és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze, hogy a kezünk melegétől ne olvadjon meg a zsiradék, és a sütemény alja omlós maradjon.

A túrótöltelékbe tett búzadara azért kulcsfontosságú, mert sütés közben felszívja a felesleges nedvességet, így a töltelékünk nem fog elázni, hanem szép tartása lesz.

A tojáshab rácsozásakor ügyeljünk rá, hogy a sütőt tényleg csak minimum hőfokon, résnyire nyitott ajtó mellett használjuk a szárításhoz, mert így a hab nem fog összeesni, hanem gyönyörű hófehér és stabil marad.

A Rákóczi túrós eredete

A Rákóczi túrós az egyik legismertebb magyar sütemény, amelynek története nem a kuruc korba, hanem a 20. századba vezet vissza. A desszertet Rákóczi János mesterszakács alkotta meg az 1930-as években, aki a korszak egyik legismertebb magyar séfje volt.

Először az 1958-as brüsszeli világkiállításon mutatták be a nagyközönségnek, ahol a magyar konyhát képviselő fogások között szerepelt. A sütemény gyorsan népszerű lett, mert a omlós tészta, a túrós töltelék és a lekvárral díszített hab különleges kombinációt alkot.

Nevét alkotójáról kapta, nem pedig II. Rákóczi Ferencről, bár a név sokakban ezt a történelmi kapcsolatot idézi fel. A cukrászdák kínálatában hamar klasszikussá vált, és azóta is a magyar sütemények egyik jellegzetes darabja. Ma már szinte minden háztartásban ismert recept, amely generációról generációra öröklődik.