Csokis- diós sajttorta‏

A sütőt 180 fokra előmelegítjük, miközben a formát kivajazzuk és sütőpapírral kibéleljük. Ha nem vagyunk biztosak a forma sértetlenségében, alufóliával is bugyoláljuk körbe.

Az alaphoz a kekszet összetörjük (aprítógéppel, vagy egy húsklopfolóval zacskóban – ez utóbbi esetben vigyázzunk, hogy a zacskó ne szakadjon ki). A kekszmorzsához hozzáöntjük az olvasztott vajat, jól összedolgozzuk vele, majd kitömködjük vele a tortaformánk alját, és amennyire jut, az oldalát is. Megszórjuk a dióval és a csokiforgáccsal, és 10 percre (vagy ameddig a krém elkészül) sütőbe toljuk.

Közben elkészítjük a krémet: a krémsajtot a tejföllel, a porcukorral és a vaníliával lassan keverjük simára. Ez azért fontos, mert ha levegős lesz a massza, sütés közben könnyen megreped. Ezután egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat, majd a végén gyors mozdulatokkal keverjük bele a keményítőt. A krémet az alapra öntjük, elsimítjuk.

Sütésnél vigyázni kell. A formát állítsuk egy másik tepsibe, amibe forró vizet töltünk (kb. a tortaforma feléig). Ha gyanítod, hogy nem jól zár a forma, még most burkold be fóliával. Lassú tűzön kell sütni addig, míg a torta széle már stabil, de ha megmozgatod, a közepe még kicsit remeg. Vigyázat! Könnyű túlsütni, ezért érdemes nézegetni. Légkeverést még véletlenül se eresszetek rá. A túlsütés biztos jele, hogy a torta megreped.

Ha kész, hagyni kell kihűlni (formában, biztos, ami biztos). Ez sok-sok ínséges óra torta-száműzetést jelent a hűtő rácsaira. Ez talán a legnehezebb, és eltarthat akár egy éjen át.

Sztori:

A sajttorta valamiféle megfoghatatlan és elképzelhetetlen dolog volt számomra. Jó magyar asszonyként mindig egy nagy guriga trappista jutott róla eszembe. Mindenesetre foglalkoztatott, ezért amikor először jelentősebb mennyiségű mascarponéhoz jutottam – a sorsa már meg volt pecsételve. Ekkor egy tejszínes-hűtős változat készült, amivel akkora sikert arattam, hogy többé nem volt kérdés, mi legyen az ünnepi asztal dísze. El is határoztam, elkészítem a bonyolultabb, de autentikus sütőben készült verziót, amihez receptet a neten keresgettem. Elvesztem a rengetegben, így a sok információ, siker- és tapasztalattal teli sikertelen történet alapján kidolgozva a saját receptemet álltam neki az alkotásnak. Sikerült.

Ez egy alaprecept: az alját mindenféle lekvárral kenhetjük, a masszába csokit keverhetünk, a tetejére gyümölcs, olvasztott csokoládé kerülhet.